Vállalkozás & Pénzügy

Szabadúszó ügyfélszerzés: négy csatorna, és miért a legrégebbi hozza a legtöbbet

TL;DR: a lényeg röviden
  • A legtöbb szabadúszó megbízás nem új ügyfélből jön, hanem visszatérőből és ajánlásból. Ott érdemes dolgozni először.
  • Az ügyfélszerzés akkor működik, ha nem akkor kezded, amikor elfogyott a munka. A kampányszerű keresés a legdrágább.
  • A portfólió nem a legszebb munkáidat gyűjti, hanem azokat, amilyeneket még szeretnél kapni.
  • A rossz ügyfélnek kimondott nem a következő jó ügyfél kapacitása. Ez nem elvi kérdés, hanem ütemezési.

# Szabadúszó ügyfélszerzés: négy csatorna, és miért a legrégebbi hozza a legtöbbet

Az ügyfélszerzésről szóló tanácsok nagy része az új ügyfélről szól: hol hirdess, hogyan írj hideg megkeresést, milyen platformra regisztrálj. Közben a legtöbb szabadúszónál a bevétel nagyobb része olyan emberektől jön, akik már ismerik: visszatérő ügyfelektől és azok ajánlásaiból.

Ebből nem az következik, hogy az új csatornák értéktelenek, hanem az, hogy a sorrend fordítva szokott lenni. Ez a cikk a négy csatornát veszi végig, abban a sorrendben, ahogy a legtöbbet adják.

Gyors válasz

Négy csatornán jön a munka: visszatérő ügyfél, ajánlás, saját megkeresés és nyilvános jelenlét. A legtöbb bevétel az első kettőből származik, ezért ott kezdj: zárd le rendesen a projekteket, néhány héttel később jelentkezz be, és kérj ajánlást konkrétan, nem általánosságban. A saját megkeresés akkor működik, ha személyre szabott és nem kampányszerű, a nyilvános jelenlét pedig lassan, de folyamatosan hoz.

1. Visszatérő ügyfél: a legkevesebb munkával a legtöbb

A visszatérő megbízás azért a legjobb, mert a legdrágább rész már megtörtént: a bizalom kiépítése és a megismerés.

Amivel ez elérhető, az nem trükk, hanem a projekt vége. Három dolog számít:

A lezárás. Egy rendben átadott, dokumentált munka után a következő kérdés nem az, hogy ki csinálja, hanem az, hogy mikor tudsz.

A visszajelentkezés. Néhány héttel az átadás után egy rövid üzenet, ami nem munkát kér, hanem a használatról kérdez. Ez a legegyszerűbb és a legkevésbé használt eszköz.

A következő lépés megnevezése. Az átadásnál mondd el, mi az, ami logikusan jönne utána. A legtöbb ügyfél nem tudja, mit lehetne még kérni.

Egyszerű gyakorlat: írd össze az elmúlt két évben kiszolgált ügyfeleidet, és jelöld, kivel nem beszéltél hat hónapnál régebben. Ez a lista a legrövidebb út a következő megbízáshoz.

2. Ajánlás: konkrétan kérd, ne általánosan

Az ajánlás a második legjobb csatorna, és a legtöbben rosszul kérik.

A "ha tudsz valakit, szólj" nem működik, mert gondolkodási munkát ad a másiknak, és a legtöbb ember ilyenkor nem jut el egy névhez. Ami működik, az a szűk, konkrét kérés:

  • "Ismersz olyan céget, aki most épít webshopot?"
  • "Van a környezetedben olyan, aki hasonló problémával küzd, mint amit nálad megoldottunk?"
  • "Ha valaki kérdezi, kit ajánlanál erre a munkára, szívesen venném, ha engem említenél."

A kérés időpontja is számít: akkor a legtermészetesebb, amikor a munka éppen elkészült, és az ügyfél elégedett. Hónapokkal később ugyanaz a kérés kínosabb, és kevésbé hatékony.

3. Saját megkeresés: kevés, de személyre szabott

A hideg megkeresésnek rossz a híre, és jó okkal: a sablonos, sokaknak kiküldött levél alig hoz eredményt, és rontja a megítélést.

Ami működik, az a kevés és pontos. Négy elem kell hozzá:

  1. Egy valódi megfigyelés. Valami, amit a megkeresett szervezetnél tényleg láttál, nem általánosság.
  2. Egy konkrét felvetés. Ne a szolgáltatásod listája, hanem egy dolog, ami náluk jobb lehetne.
  3. Egy könnyen igennel megválaszolható kérés. Egy rövid beszélgetés, nem azonnali szerződés.
  4. Rövidség. Néhány bekezdés, nem egy oldal.

Napi egy ilyen megkeresés hosszú távon többet ad, mint havi ötven kiküldött sablon, és nem ront a megítélésen.

Az utánkövetés is a csatorna része, és itt a legtöbben vagy nem követnek, vagy túl sűrűn. Egy emlékeztető egy-két hét után rendben van, kettő már sok. És ha nincs válasz, az általában nem elutasítás, csak időzítés: érdemes felírni, és néhány hónap múlva egy új, konkrét felvetéssel visszatérni.

4. Nyilvános jelenlét: lassú, de kumulatív

A negyedik csatorna a leghosszabb átfutású: a nyilvános munka, amiből kiderül, mit tudsz. Lehet szakmai írás, esettanulmány, előadás, nyilvános portfólió.

Ennek a logikája más, mint a többi háromé: nem egy megbízást hoz, hanem azt változtatja meg, hogy a megkeresések milyen arányban jönnek hozzád maguktól. Hónapokban mérhető, nem hetekben, és akkor érdemes elkezdeni, amikor még van munkád.

A legjobban megtérülő forma jellemzően az esettanulmány: egy valós probléma, a megoldás menete, és a mérhető eredmény. Ez egyszerre portfólió, ajánlás és szakmai tartalom.

A portfólió: amit még kapni akarsz

A portfólió egyetlen szabálya, hogy nem a legszebb munkáidat gyűjti, hanem olyanokat, amilyeneket még szeretnél kapni.

Ha a portfólióban öt teljesen különböző típusú munka van, az azt üzeni, hogy bármit elvállalsz, és jellemzően a legalacsonyabb tétű megkeresést hozza. Ha három hasonló, jól bemutatott munka van benne, az szakértőnek mutat abban a szűk dologban, és onnantól azok a megkeresések jönnek.

Ebből következik egy kellemetlen, de hasznos lépés: vedd ki a portfólióból azt, amit nem akarsz többet csinálni, akkor is, ha jól sikerült.

Amit a legtöbb portfólióból kihagynak, és a legjobban hiányzik: a kiindulási állapot és a mérhető eredmény. Nem a végeredmény képe a meggyőző, hanem az, hogy mi volt előtte, mit döntöttél, és mi lett a mérhető különbség. Ez az a rész, ami alapján egy megkereső el tudja dönteni, hogy a saját helyzetére illik-e.

Fontos: Ez a cikk az ügyfélszerzés módszereiről szól, és nem adó-, jogi vagy könyvelési tanácsadás. A vállalkozási forma, a számlázás, a szerződéses feltételek és az adókötelezettségek személyes körülménytől függenek, és időről időre változnak: ezekben könyvelővel, illetve jogi kérdésben szakemberrel egyeztess, a hatályos szabályokat pedig a NAV tájékoztatójából ellenőrizd, ne cikkekből.

Mikor mondj nemet

Az ügyfélszerzés nem csak a megszerzésről szól. A kapacitásod véges, és amit elvállalsz, az a következő megbízás helyét foglalja el.

Négy jel, ami mellett érdemes nemet mondani:

  • A feladat nem egyértelmű, és a tisztázási kísérletek sem vezetnek sehova. Ebből később határvita lesz.
  • Az ár az első és egyetlen kérdés. A kizárólag árra érzékeny ügyfél az első jobb ajánlatnál továbbmegy, és közben a legtöbb figyelmet kéri.
  • A sürgősség indoklás nélkül jön. Az indokolatlan sietés rendszerint a tervezés hiánya, és az a projekt közben is jelen lesz.
  • Nem az a munka, amiből többet akarsz. Ha elvállalod, a portfóliód abba az irányba tolódik.

Ellenőrzőlista egy üres hónap előtt

  • [ ] Megnéztem, kivel nem beszéltem hat hónapnál régebben?
  • [ ] Kértem ajánlást az utolsó három elégedett ügyfelemtől, konkrétan?
  • [ ] Van legalább egy esettanulmányom, ami a kívánt munkát mutatja?
  • [ ] A portfólióm azt mutatja, amit kapni akarok?
  • [ ] Megkerestem ezen a héten legalább néhány szervezetet személyre szabottan?

Gyakori kérdések

Akkor is érdemes rá heti néhány órát szánni, amikor tele van a kapacitásod, mert a csatornák átfutása hosszabb, mint egy üres hét. Aki csak akkor kezd keresni, amikor elfogyott a munka, az a legrosszabb tárgyalási pozícióból keres, és ez az árban is megjelenik. A rendszeres, kis ráfordítás stabilabb, mint a kampányszerű.

Belépéskor hasznosak lehetnek, mert ügyfélkapcsolat nélkül is adnak első munkákat és első visszajelzéseket. Hosszabb távon viszont két korlátjuk van: a közvetítői díj és az, hogy az ügyfél a platformhoz kötődik, nem hozzád. Érdemes úgy használni, hogy az ott megszerzett ügyfelekből visszatérő, közvetlen kapcsolat legyen, ha a platform szabályai ezt engedik.

Ez általában arról szól, hogy a megkereső nem látja, miben különbözik a munkád, tehát csak az ár alapján tud választani. Két dolog segít: a portfólió szűkítése egy felismerhető területre, és egy rövid, írott bemutatás arról, hogyan dolgozol és mi lesz az eredménye. Ha ezek után is csak az ár a kérdés, az általában magáról az ügyfélről ad információt, nem a kommunikációdról.