Vállalkozás & Pénzügy

Ingadozó jövedelem kezelése: fizess magadnak fix összeget, és a többit ne vedd ki

TL;DR: a lényeg röviden
  • Az ingadozó jövedelmet nem a havi összeg alapján tervezd, hanem egy fix, magadnak fizetett alapösszeg alapján.
  • Az alapösszeg a gyengébb hónapokhoz legyen szabva, nem az átlaghoz. Az átlag ritkán esedékes.
  • A jó hónap nem többletfogyasztás, hanem a puffer feltöltése. Ez a döntés az, ami a különbséget adja.
  • Tartsd külön a pufferek és a vészhelyzeti alap számláját. Két különböző célt szolgálnak, és összekeverve mindkettő elfogy.

# Ingadozó jövedelem kezelése: fizess magadnak fix összeget, és a többit ne vedd ki

Az ingadozó jövedelem nehézsége nem az összegben van, hanem a ritmusban. Aki hónapról hónapra annyit él fel, amennyi bejött, annak a jó hónapokban emelkedik a költési szintje, a gyengékben pedig hiány lesz, és a kettő együtt egy folyamatos bizonytalanságot ad akkor is, ha éves szinten rendben van a bevétel.

A megoldás szerkezeti: a bevétel ingadozik, a kivett összeg nem.

Gyors válasz

Határozz meg egy fix összeget, amit minden hónapban kiveszel magadnak, és ezt a gyengébb hónapjaid szintjéhez szabd, ne az átlaghoz. Ami ezen felül érkezik, az a puffer-számlára megy, ami a gyenge hónapokat egyenlíti ki, és nem azonos a vészhelyzeti alappal. Egy jó hónap tehát nem a kiadást emeli, hanem a puffert tölti. Üres hónapban a puffer dolgozik, nem az adósság.

Fizess magadnak fix összeget

Ez az egyetlen leglényegesebb lépés, és egyszerűen kimondható: határozz meg egy összeget, amit minden hónapban kiveszel magadnak, és a többi marad a vállalkozás vagy a puffer oldalán.

Ettől két dolog változik. Egyrészt a háztartás tervezhető lesz, mert a bejövő összeg állandó. Másrészt a jó hónap nem emeli meg automatikusan a költési szintet, és ez az a mechanizmus, ami a legtöbb ingadozó jövedelmű helyzetet megfogja.

A fix összeg nem örökre szól. Félévente érdemes megnézni, és csak akkor emelni, ha a puffer tartósan megvan. A sorrend nem felcserélhető: előbb a puffer, aztán az emelés.

Mekkora legyen az alapösszeg

Az alapösszeg meghatározásánál a leggyakoribb hiba az átlag használata.

Az átlag azért rossz kiindulás, mert néhány kiugró hónap felhúzza, és az így kapott szintet a tipikus hónap nem fedezi. Ami használható:

  1. Nézd meg az elmúlt tizenkét hónap bevételét. Legalább egy év kell, mert a szezonalitás rövidebb időszakon nem látszik.
  2. Vedd a gyengébb hónapok szintjét. Az alsó harmad körüli érték reálisabb, mint az átlag.
  3. Vond le a vállalkozás költségeit és a félretett közterheket. Ami ezután marad, az a kivehető rész.
  4. Ebből számolj alapösszeget, és hagyj benne tartalékot.

Ha az így kapott összeg nem fedezi a megélhetést, akkor nem az alapösszeget kell felemelni, mert attól a szám nem lesz igazabb. Két valódi irány van: a fix kiadások csökkentése, vagy a bevétel kiszámíthatóbbá tétele, például visszatérő megbízásokkal.

Puffer és vészhelyzeti alap: két külön dolog

Ez a legtöbbször összecsúsztatott két fogalom, és az összecsúszás ára, hogy mindkettő elfogy.

A puffer a jövedelem ingadozását egyenlíti ki. A jó hónapokban töltődik, a gyengékben fogy, és ez a rendeltetése. Ha a puffer mozog, az nem baj, hanem a működése.

A vészhelyzeti alap nem az ingadozásra van, hanem a váratlan, nagy kiadásokra és a hosszabb kiesésre. Ehhez nem nyúlunk egy gyengébb hónapban.

A kettőt érdemes külön számlán tartani, és nem azért, mert a pénznek címke kell, hanem mert az azonos helyen tartott összegből a döntés pillanatában nem látszik, melyik rész melyik. Egy kimutatás helyett két számla, és a kérdés magától megválaszolódik.

Mit csinálj egy jó hónapban

A jó hónap kezelése dönti el, hogy az ingadozás problémát jelent-e.

Egy használható sorrend:

  1. A fix alapösszeg kivétele. Ugyanannyi, mint minden hónapban.
  2. A közterhek és a vállalkozási költségek félretétele. Ez nem opcionális, és nem a hónap végén kerül sorra.
  3. A puffer feltöltése, amíg el nem éri a kitűzött szintet.
  4. A vészhelyzeti alap, ha a puffer megvan.
  5. És csak ezután bármi más: beruházás, képzés, nagyobb kiadás.

Amit érdemes elkerülni: a jó hónapot a költési szint emelésére használni. Az emelt szint ugyanis állandó lesz, a jó hónap pedig nem.

Egy jel, amire érdemes figyelni: ha egy jó hónap után a következő gyenge hónap nehezebb, mint a korábbi gyenge hónapok, akkor a költési szint megemelkedett, és ez többnyire észrevétlenül történt. Ilyenkor nem a bevétellel van baj, hanem azzal, hogy a jó hónap nem a pufferbe ment.

A közterhek és a nagy, ritka kiadások

Az ingadozó jövedelem mellett nem csak a bevétel egyenetlen, hanem a kiadás is, és a kettő ritkán esik egybe.

Két külön dologról van szó:

A közterhek és a vállalkozás kötelezettségei. Ezek nem akkor esedékesek, amikor a bevétel megjött, és a legnagyobb kockázat az, ha a bejövő összeget teljes egészében sajátként kezeli valaki. Ezért a félretétel helye a bevétel megérkezése, nem a határidő előtti hét. A konkrét kulcsokat és határidőket a könyvelőd és a NAV tájékoztatója adja, nem a becslés.

A nagy, ritka kiadások. Eszközcsere, biztosítás, éves díjak, képzés. Ezek kiszámíthatók, csak nem havi ritmusban jönnek. Érdemes évente egyszer összeírni, mi lesz, és a várható összeget tizenkét részre osztva havonta félretenni.

Ami ettől megváltozik: a kötelezettség nem válik váratlanná. Az ingadozó jövedelmű helyzetekben a legtöbb krízist nem a kevés bevétel okozza, hanem egy előre tudott, de félre nem tett kiadás.

Mit csinálj egy üres hónapban

Az üres hónap akkor nem válság, ha előre el van döntve, mi történik benne.

  • A puffer dolgozik. Ezért van, és ilyenkor használni kell, nem halogatni.
  • A fix összeg marad. Ha lefelé is változtatod, a háztartás tervezhetősége megy el, és az előnyt veszíted el.
  • Az adósság nem a puffer helyettesítője. A hitelből finanszírozott üres hónap a következő hónapokat terheli, ráadosul költséggel.
  • Az ügyfélszerzés most kezdődik, nem a hónap végén. A csatornák átfutása hosszabb, mint maga a hónap.
  • Nézd meg, miért volt üres. Szezonális, vagy egy nagy ügyfél kiesett? A kettő egészen más választ kér.
Fontos: Ez a cikk általános pénzügyi tájékoztatás, nem személyre szabott pénzügyi, adó- vagy könyvelési tanácsadás, és nem befektetési ajánlás. A vállalkozási formától, a bevétel nagyságától és a személyes körülményektől függően más megoldás lehet helyes, a közterhekre és a nyilvántartásra vonatkozó szabályok pedig változnak: ezekben könyvelővel egyeztess, és a hatályos feltételeket a NAV tájékoztatójában ellenőrizd.

Ellenőrzőlista a következő három hónapra

  • [ ] Megnéztem az elmúlt tizenkét hónap bevételét, nem csak az utolsó hármat?
  • [ ] Az alapösszeget a gyengébb hónapokhoz szabtam, nem az átlaghoz?
  • [ ] Külön számlán van a puffer és a vészhelyzeti alap?
  • [ ] A közterheket és a költségeket a bevétel megérkezésekor tettem félre?
  • [ ] Van előre eldöntött forgatókönyvem egy üres hónapra?

Gyakori kérdések

Ez attól függ, mekkora az ingadozás és milyen hosszúak a gyenge időszakok nálad, ezért nem egyetlen szám, hanem a saját tizenkét hónapod adja meg. Ami jó kiindulás: a puffer fedezze a legnagyobb eddigi visszaesést, és azt az időt is, ami a bevétel visszaállásáig eltelt. Ha ezt nem tudod, az első lépés nem a félretétel, hanem az, hogy egy évre visszamenően megnézd a számokat.

Akkor érdemes, ha a javulás tartós, és a puffer közben nem fogyott. Jó gyakorlat félévente felülvizsgálni, és emeléskor is hagyni egy sávot: ha a bevétel visszaesik, egy túl magas alapösszeg a puffert fogja felzabálni. A sorrend tehát mindig az, hogy először a puffer teljes, és csak utána a kivett összeg nagyobb.

Akkor nem a bevétel a probléma, hanem az ütemezés, és ez jó hír, mert ezen pufferrel és fix kivétellel lehet segíteni. Két dolog visz a legtöbbet: a kiszámíthatóbb munkák arányának növelése, például visszatérő megbízásokkal, és a fix kiadások csökkentése, mert azok minden hónapban esedékesek, a bevétel viszont nem.