Vállalkozás & Pénzügy

Szabadúszó szerződés: a nyolc pont, aminek írásban kell lennie

TL;DR: a lényeg röviden
  • A legtöbb konfliktus nem rosszindulatból keletkezik, hanem abból, hogy senki nem írta le, miben állapodtak meg.
  • Nyolc pontnak kell írásban lennie, és a kizárások legalább olyan fontosak, mint a feladatlista.
  • Három pont utólag nem rendezhető: a felhasználási jogok, a javítási körök száma és a félbehagyás elszámolása.

# Szabadúszó szerződés: a nyolc pont, aminek írásban kell lennie

A szabadúszó munka legtöbb konfliktusa nem rosszindulatból keletkezik, hanem abból, hogy két ember másra gondolt, és egyik sem írta le. Az ügyfél szerint a második verzió benne volt az árban. Szerinted nem. Utólag ezt nem lehet eldönteni, mert nincs mihez képest.

Ez a cikk nem szerződésminta és nem jogi tanács. Azt a nyolc pontot adja meg, aminek írásban kell lennie, mielőtt elkezded a munkát, és azt, hogy mi szokott melyik pont hiányából romlani.

Gyors válasz

A szabadúszó szerződésben nyolc pontnak kell szerepelnie: a munka terjedelme a kizárásokkal, a határidő és ami tolja, az ár, a fizetési feltételek, a javítási körök száma, a felhasználási jogok, a felmondás és a késedelem következménye. Ha az ügyfél nem akar szerződést, egy visszaigazolt ajánlat is sokkal többet ér a szóbeli megállapodásnál. Konkrét szerződés megfogalmazása vagy egy kialakult jogvita előtt ügyvédhez fordulj: ez a cikk nem jogi tanácsadás.

Mi számít írásnak

A legjobb egy aláírt szerződés. De sok megbízás úgy indul, hogy erre nincs idő vagy a megbízó nem akar formális kört, és ettől sokan feladják a rögzítést.

Nem kell feladni. Egy e-mail, ami összefoglalja a megállapodást, és amire az ügyfél visszaír, hogy rendben, sokkal többet ér a semminél: van időpontja, van szövege, és mindkettő visszakereshető. Ezt szokás visszaigazolt ajánlatnak nevezni.

Amit kerülni érdemes: telefonos megállapodás írásos nyoma nélkül, és chatben szétszórt részmegállapodások. A probléma nem a megállapodás hiánya, hanem hogy fél év múlva nem találod meg egyben, és nem lehet megmutatni, mi volt a megállapodás.

A nyolc pont

  • 1. A munka terjedelme, konkrétan. Nem "weboldal", hanem hány aloldal, hány nyelv, mi az, ami benne van, és mi az, ami NEM. A kizárások legalább olyan fontosak, mint a tartalom.
  • 2. Határidő, és hogy mi tolja. A te határidőd rendszerint az ügyfél anyagszolgáltatásán múlik. Írd le, hogy ha az adat vagy a jóváhagyás késik, a határidő ugyanannyit csúszik.
  • 3. Az ár és amire vonatkozik. Fix projektár, óradíj vagy napidíj, és hogy mi a számítás alapja. Óradíjnál azt is, hogy mit számolsz el, és mit nem.
  • 4. Fizetési feltételek. Előleg mértéke, részletek, a végszámla ideje, és a fizetési határidő napokban. Hosszabb munkánál a részszámlázás az, ami megóv a hónapokig finanszírozott munkától.
  • 5. Javítási körök száma. Ez a leggyakrabban kihagyott pont, és ebből lesz a legtöbb súrlódás. Két kör benne van, a harmadiktól óradíj: ez egy mondat, és a projekt felét megmenti.
  • 6. Felhasználási jogok. Mire használhatja az elkészült munkát, milyen területen és meddig, átadod-e kizárólagosan, és felhasználhatod-e referenciaként. Ha ez nincs leírva, később mindkettőtöknek más emléke lesz róla.
  • 7. Felmondás és félbehagyás. Ha az ügyfél leállítja a munkát, az addig elvégzett rész mi alapján kerül elszámolásra. Ha te lépsz ki, milyen határidővel és mit adsz át.
  • 8. Késedelem és díjhátralék. Mi történik, ha nem fizetnek határidőre, és mikor állsz le a munkával.
Tipp A kizárások listája többet ér, mint a feladatlista. Ha egy ügyfél a kizárásokat olvasva kérdez rá valamire, az pont az a félreértés, ami különben a projekt közepén derült volna ki.

Az előleg, és miért ne kezdj nélküle

A nyolc pont közül a fizetési feltételek a leggyakrabban kitöltött és a legrosszabban használt mező. Az előleg nem a megállapodás egy részlete, hanem önálló szabály: előleg nélkül ne kezdj munkát.

Két dolgot ad. Az első pénzügyi: a munka elején nem a te pénzedből finanszírozod az ügyfél projektjét, és egy félbehagyás nem hagy nullával. A második információ, és ez a fontosabb: aki előleget fizet, az döntött. Ha az ügyfél az előlegnél vonakodik, az nem alku, hanem jelzés, és jellemzően ugyanaz az ügyfél késik a végszámlával is.

Az összeg és az ütemezés megállapodás kérdése, és projekt méretétől függ. Ami nem az: hogy legyen, és hogy írásban legyen, az ajánlat vagy a szerződés részeként.

Tipp Ha egy ügyfél azt kéri, hogy az előleget hagyd el, mert "majd a végén egyben fizet", kérd inkább részszámlázást. A kettő között az a különbség, hogy a részszámlázásnál a munka és a fizetés végig együtt haladnak.

Amire külön figyelj, mert utólag nem javítható

Három pont van, aminek a hiánya nem rendezhető el jóindulattal.

A felhasználási jogok. Ha az ügyfél abban a hitben van, hogy mindent kapott, te meg abban, hogy csak egy adott felhasználást adtál, akkor ez a vita akkor jön elő, amikor a munkád már máshol fut. Ezt előre kell leírni, nem utólag.

A javítási körök. Korlátlan javítás nem létező üzleti modell. Számnak kell lennie, és annak, hogy mi van a szám után.

A leállás elszámolása. A félbehagyott projekt a legfájdalmasabb eset: a munka egy része megvan, a bevétel nincs. Ha nincs leírva, mihez képest számolsz el, akkor nincs mire hivatkozni.

Mit tegyél a következő ajánlatodnál

  1. Írj egy saját, kétoldalas alapszöveget, amibe a nyolc pont bele van írva. Egyszer kell megcsinálni.
  2. Minden új megbízásnál ebből indulj, és csak a terjedelmet, az árat és a határidőt írd át.
  3. Ha a megbízó nem akar szerződést, küldd el ugyanezt visszaigazolt ajánlatként, és kérd, hogy írja vissza, hogy rendben.
  4. Addig ne kezdj munkát, amíg a visszaigazolás és az előleg nincs meg. Ez a két pont, ahol érdemes következetesnek lenni.
  5. Nagyobb vagy hosszabb megbízás, külföldi megbízó, kizárólagos jogátadás vagy bizalmas adat esetén az alapszöveget egyszer nézze át ügyvéd.
Fontos: Ez a cikk általános üzleti tájékoztatás, nem jogi, adó- vagy pénzügyi tanácsadás, és nem szerződésminta. A cikk nem állapítja meg, mit ír elő a jogszabály: a szerződésekre vonatkozó szabályok, a felhasználási jogok és a késedelem következményei a konkrét helyzettől és a felek megállapodásától függnek. Konkrét szerződés megfogalmazása, átnézése vagy egy már kialakult jogvita előtt ügyvédhez fordulj, az adózási kérdésekben pedig könyvelőhöz, illetve a NAV aktuális tájékoztatójához.

Gyakori kérdések

A legjobb az aláírt szerződés, de ha arra nincs mód, akkor egy e-mail, ami összefoglalja a megállapodás pontjait, és amire az ügyfél visszaír, hogy rendben, lényegesen többet ér a szóbeli megállapodásnál: van időpontja, van szövege, és visszakereshető. Nagyobb összegnél, kizárólagos jogátadásnál vagy külföldi megbízónál viszont érdemes aláírt szerződést és ügyvédi átnézést kérni.

A javítási körök száma. A terjedelemre és az árra a legtöbben gondolnak, a javításra nem, és utána a projekt vége nyúlik el korlátlanul, mert minden új kör ingyenesnek látszik. Egy mondat elég hozzá: hogy hány kör van benne, és hogy a következőktől mi az elszámolás alapja.

Azzal, hogy ez a megállapodásban előre szerepel: mi a fizetési határidő, és mi történik, ha letelik, beleértve azt is, hogy mikor állsz le a munkával. Így a kellemetlen beszélgetés egy korábbi, közös döntésre hivatkozik, nem egy új követelés. Ha a tartozás ettől sem rendeződik, az már jogi kérdés, és ügyvéd az, aki a lehetőségeket meg tudja mondani.