- Szabadúszóként nem oszthatsz a havi bérrel: a nem fizetett idő, a kiesés és a költségek is benne vannak az árban.
- Előbb a padlóárat számold ki, ami alá nem mehetsz, és csak utána a célárat. A padlóár nem az ajánlatod.
- A beérkező összeg nem mind a tiéd: az adó, a költség és a saját fizetés három külön kosár.
# Szabadúszó árazás Magyarországon: hogyan számold ki, mennyit kérj el
A szabadúszók leggyakoribb hibája nem az, hogy drágák. Az, hogy nem tudják, mi az az ár, ami alatt veszteséges dolgozniuk. Enélkül minden tárgyalás érzésre megy, és az érzés mindig lefelé húz.
Ez a cikk nem azt mondja meg, mennyi a piaci ár a szakmádban. Azt mondja meg, hogyan számold ki a sajátodat, és mi az a szám, ami alá soha ne menj.
A szabadúszó óradíj nem a havi bér elosztása: a számlázható idő a teljes munkaidőnek csak egy része, és az árnak a költségeket, a kiesést és a szabadságot is vinnie kell. Előbb a padlóárat számold ki, ami alá nem mehetsz, utána a célárat, és a beérkező összeget azonnal oszd három kosárba. A számokat a saját adatodból számold, és az adózási részt könyvelővel, illetve a NAV aktuális tájékoztatója alapján rendezd.
Miért nem vagy alkalmazott, és miért nem oszthatsz 160-nal
A leggyakoribb tévedés, hogy valaki fogja a vágyott havi fizetését, elosztja 160 órával, és azt hiszi, megvan az óradíja.
Három dolog hiányzik ebből a számításból.
Az első: a számlázható óra nem azonos a ledolgozott órával. Az ajánlatírás, a levelezés, a könyvelés, a számlázás, az ügyfélkeresés és a tanulás mind munkaidő, de egyikért sem fizet senki. Reálisan a munkaidőd fele-kétharmada az, ami számlázható.
A második: az adó és a járulék. Alkalmazottként ezt nem látod, mert a bruttóból levonják. Szabadúszóként a beérkező összeg egy része soha nem volt a tiéd.
A harmadik: amit az alkalmazotti állás magától ad. Szabadság, betegszabadság, a nem dolgozott hónapok, az eszközök, a szoftver-előfizetések, a továbbképzés. Ezek nem extrák, hanem költségek.
A padlóár: az a szám, ami alá nem mehetsz
A padlóár az az óradíj, amiből a megélhetésed és a működésed kijön. Nem a célár, hanem az alsó határ. Négy lépésben kijön.
- Havi megélhetési igény. Nem a mostani költésed, hanem ami szükséges: lakhatás, rezsi, élelmiszer, közlekedés, és ami elkerülhetetlen.
- Plusz a vállalkozás rezsije. Szoftverek, telefon, internet, eszközök amortizációja, könyvelő, bankköltség, szakmai anyagok.
- Plusz az adó és a járulék. Ez az a tétel, amit a legtöbben kihagynak. A pontos mérték az adónemtől és az élethelyzetedtől függ, és évente változik, ezért a konkrét kulcsokat mindig a NAV aktuális tájékoztatójából vedd, ne egy blogból, ezt a cikket is beleértve.
- Oszd el a havi számlázható óráiddal. Ne 160-nal. Számold ki, hány órát tudsz ténylegesen kiszámlázni egy átlagos hónapban, és azzal ossz.
Az eredmény a padlóárad. Ha egy megkeresésnél ez alá kellene menned, az nem olcsó munka, hanem ráfizetés.
A célár: a padlóár nem az ajánlatod
A padlóár azt fedezi, hogy ne menj tönkre. Az ajánlatod ennél magasabb, és a különbség nem kapzsiság, hanem három dolog fedezete.
Az első a kiesés: nem minden hónapban lesz tele a naptárad, és a jó hónapoknak kell kitermelniük a gyengéket. A második a fejlődés: amit tanulsz, azt az ügyfél élvezi, de a tanulás idejét senki nem fizeti. A harmadik a tartalék: eszközcsere, betegség, és az a vészhelyzeti alap, ami a szabadúszónál nem három, hanem inkább hat havi megélhetés.
Gyakorlati fogódzó: a célárat a padlóár fölé tedd olyan mértékben, ami a te ingadozásodat fedezi. Minél kiszámíthatatlanabb a szakmád, annál nagyobb ez a rés.
Óradíj, projektár vagy napidíj
Nem mindegy, melyiket ajánlod, és nem mindig ugyanaz a jó.
Óradíj. Átlátható, és akkor jó, ha a feladat terjedelme bizonytalan, vagy folyamatos, kiszámíthatatlan munkáról van szó. Hátránya, hogy a gyorsaságodat bünteti: minél jobb vagy, annál kevesebbet keresel ugyanazon.
Projektár. Akkor jó, ha a feladat jól körülírható, és te tudod, mennyi idő. Az ügyfél szereti, mert előre tudja a költséget. Egy feltétele van: pontos leírás arról, mi tartozik bele és mi nem, különben a projekt a te költségeden dagad.
Napidíj vagy havidíj. Hosszabb, folyamatos együttműködésnél működik, és kiszámítható bevételt ad. Cserébe lekötöd a kapacitásodat, ezért itt a legfontosabb, hogy pontosan rögzítsd, hány nap vagy hány óra tartozik bele.
Bármelyiket választod, az óradíjadat akkor is ki kell számolnod, mert a projektár belülről mindig órából áll.
A három kosár: ami beérkezik, nem mind a tiéd
A beérkező pénz három részre oszlik, és a szétválasztásnak már a beérkezéskor meg kell történnie, nem a hónap végén.
Az első kosár az adó és a járulék. Ez soha nem volt a tiéd, csak átfolyik rajtad. Hogy ez a bevételed hány százaléka, az az adónemedtől és az élethelyzetedtől függ, és a NAV aktuális tájékoztatója adja meg; a könyvelőd egy mondatban meg tudja mondani a te esetedre. A legegyszerűbb megoldás egy második bankszámla, ahova a bevétel érkezésekor azonnal átmegy ez a rész, és onnan csak a NAV felé megy ki pénz.
A második a működés: a vállalkozás rezsije, az eszközök, a könyvelő.
A harmadik az, ami tényleg a tiéd, és ebből él a háztartás. Ha ezt a hármat nem választod szét, az adófizetés hónapjában derül ki, hogy elköltötted azt is, ami nem a tiéd volt.
Áremelés meglévő ügyfélnél
Ha egy év múlva ugyanannyiért dolgozol, mint az elején, akkor az infláció és a közben megszerzett tapasztalatod miatt valójában olcsóbban dolgozol.
Három szabály, amitől ez kezelhető lesz.
Új ügyfélnél azonnal az új ár érvényes. Ez a legegyszerűbb emelés, mert nincs mit megbeszélni.
Meglévő ügyfélnél adj időt. Jelezd előre, jellemzően egy-két hónappal, és kösd naptári dátumhoz, ne egy projekt közepéhez. Egy használható mintamondat: "A következő naptári év első napjától a díjaim X százalékkal emelkednek, az okot szívesen elmagyarázom."
Ne magyarázkodj túl. Az áremelés nem bocsánatkérés. Egy mondat indoklás elég, és utána ne beszélj tovább róla.
Ha egy ügyfél az emelés miatt elmegy, az információ: azt jelenti, hogy az ő üzleti modelljébe a te új árad nem fér bele. Ez nem a te hibád, és nem is mindig rossz hír.
A leggyakoribb árazási hibák
Nincs padlóár. Enélkül minden tárgyalás érzésre megy.
Az első ügyfelek kedvéért alulárazol. Az alacsony ár később nehezen emelhető, és a referencia is ezen a szinten épül.
Nincs előleg. Új ügyfélnél és nagyobb munkánál az előleg nem bizalmatlanság, hanem normál üzleti gyakorlat.
Nincs leírva, mi tartozik bele. A legtöbb vita nem az árról szól, hanem arról, hogy mit fedez.
Az adót nem teszed félre azonnal. Erre nincs mentség, és ez az egyetlen hiba a listán, ami az egész vállalkozást el tudja vinni.
Gyakori kérdések
Add össze a havi megélhetési igényedet, a vállalkozásod havi rezsijét és az adóra-járulékra szánt részt, majd oszd el a havi SZÁMLÁZHATÓ óráid számával, ne a teljes munkaidővel. Az eredmény a padlóárad, ami alá nem érdemes menni. Az ajánlatod ennél magasabb legyen, mert a kiesett hónapokat, a tanulást és a tartalékot is abból fedezed.
Jóval kevesebbet, mint amennyit dolgozol. Az ajánlatírás, a levelezés, a könyvelés, az ügyfélkeresés és a tanulás mind munkaidő, de nem számlázható. Mérd meg két hónapon át a sajátodat, mert szakmánként és munkastílusonként nagyon eltér, és a saját mért számod többet ér bármilyen általános aránynál.
Évente egyszer, naptári dátumhoz kötve, egy-két hónapos előzetes jelzéssel. Új ügyfélnél azonnal az új árat használd. Az indoklás legyen egy mondat, és ne a projekt közepén hozd fel, mert ott az ügyfél úgy éli meg, hogy a futó munkát használod nyomásként.