- A portré nem a mesterséges háttérelmosáson múlik, hanem a fényen, a háttéren és a távolságon.
- A legjobb kezdő fény egy ablak oldalfénye vagy a felhős ég. A tűző dél a legnehezebb.
- Ne fentről fotózz lefelé. A szemmagasság a legegyszerűbb egyetlen javítás.
- A fotózott ember arca attól lesz nyugodt, hogy tudja, mi történik. Mondd el, és adj neki tennivalót.
# Telefonos portré: hat döntés, ami jobb képet ad, mint a portré mód
A telefonos portréról a legtöbben a portré módra gondolnak, arra a funkcióra, ami elmossa a hátteret. Ez néha segít, de nem ez dönti el, hogy a kép jó lesz-e. Egy rosszul megvilágított, fentről készült, zsúfolt hátterű kép mesterséges elmosással is rossz marad, csak elmosottan.
Hat döntés számít, és mind a hat a tiéd: a fény, a háttér, a távolság, a magasság, a mérés és az, amit a fotózott embernek mondasz.
Állítsd az embert ablak mellé úgy, hogy a fény oldalról érje, és te az ablakra nézve kicsit oldalt állj. Válassz üres vagy távoli hátteret, lépj közelebb, mint elsőre akarnál, és fotózz szemmagasságból. Koppints az arcra, hogy arra mérjen. Mondd el, mit csinálsz, és adj egyszerű tennivalót, mert a felkérés nélküli mosolyra kért arc a legmesterkéltebb. A portré módot akkor használd, ha a háttér zavaró és nem tudod lecserélni.
1. A fény: ablak vagy felhő
A portré fénye akkor jó, ha szórt, vagyis lágy átmeneteket ad az arcon.
Két legjobb kezdő forrás:
Ablak. Beltéren a legegyszerűbb jó fény. Állítsd az embert az ablak mellé úgy, hogy a fény oldalról érje, és te az ablakra nézve kicsit oldalt állj. Ettől lesz az arcnak formája.
Felhős ég. Kültéren a felhő egy óriási szórólap. A borult idő nem rossz hír portréhoz, hanem a legkényelmesebb eset.
Amit kerülj: a tűző déli nap, mert fentről világít, és a szem alatt kemény árnyékot vet. Ha délben kell fotóznod, menj árnyékba, például egy fa alá vagy egy épület árnyékos oldalára. Az árnyékban a fény szórt, és a kép azonnal más lesz.
Ellenfényben, amikor a nap az ember mögött van, a telefon a hátteret méri, és az arc sötét lesz. Vagy koppints az arcra, vagy állj másfelé.
2. A háttér: üres vagy távoli
A legtöbb elrontott portrén nem az emberrel van a baj, hanem azzal, ami mögötte van.
Két egyszerű szabály:
- Üres háttér. Egy sima fal, egy sövény, egy nagy felület mindig jobb, mint egy zsúfolt szoba.
- Vagy távoli háttér. Ha a háttér messze van, természetesen elmosódik, és nem kell hozzá mesterséges elmosás.
Mielőtt elkészíted a képet, nézd végig a kép szélét is: egy lámpa, egy tábla, egy szemetes, egy kiálló ág könnyen a fej mögé kerül. Egy lépés oldalra megoldja, és ez a leggyorsabb javítás a portrénál.
3. A távolság és a szemmagasság
Két hiba fordul elő a leggyakrabban, és mindkettő egy mozdulattal javítható.
Túl messze állsz. A telefon széles látószögű, tehát mindent kisebbnek mutat. Menj két lépéssel közelebb, mint elsőre akarnál, és lábbal közelíts, ne ujjal: a digitális nagyítás képpontokat nyújt.
Fentről fotózol. A karnyújtásból, fentről lefelé készült kép a legtöbb embernek nem tetszik, mert aránytalanná teszi az arcot. Menj le szemmagasságba. Gyereknél ez azt jelenti, hogy guggolj le.
Van egy harmadik, ami kevésbé ismert: a nagyon közeli, széles látószögű kép az arc közelebbi részeit megnagyítja. Ha egészen közel mész, a kép inkább karikatúra lesz. A mellkép jellemzően másfél-két méterről adja a legtermészetesebb arányokat.
4. Mérés: koppints az arcra
A telefon magától dönt arról, mire fókuszál és mit tart jól megvilágítottnak, és ez portrénál gyakran nem az arc.
Egy koppintás az arcon két dolgot állít: a fókuszt és a fénymérést. Ellenfényben ez a mozdulat a kép megmentése.
A koppintás után megjelenő csúszkával sötétíthetsz vagy világosíthatsz. Ha a világos részek, például az arc fénylő felülete kiégnek, inkább sötétíts: a kiégett fehérből utólag nem hozható vissza részlet, a sötétből valamennyi igen.
5. Amit a fotózott embernek mondasz
A legtöbb mesterkélt arc nem a fotózott emberen múlik, hanem azon, hogy nem tudja, mit kell csinálnia.
Három dolog segít a legtöbbet:
- Mondd el, mi lesz. "Készítek négy-öt képet innen, aztán megmutatom." A kiszámíthatóság oldja a feszültséget.
- Adj tennivalót, ne érzelmet. A "mosolyogj" kérés a legnehezebb. Helyette: "nézz ki az ablakon", "sétálj felém", "beszélj hozzám", "igazítsd meg a hajad". A cselekvés közben az arc magától nyugodt lesz.
- Mutasd meg a képet. Aki látja, hogy jó, az ellazul, és a következő kép még jobb lesz. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy valaki ne feszüljön a kamerától.
És egy negyedik, ami a leginkább alábecsült: fotózz többet, mint amennyit tervezel. A nyolc képből általában egy-kettő jó, és nem az első kettő.
6. Mikor használd a portré módot
A portré mód mesterségesen elmossa a hátteret, és akkor éri meg, ha a háttér zavaró, és nem tudod lecserélni.
Amire érdemes figyelni, ha bekapcsolod:
- A kontúrok. A szemüveg szára, a hajtincsek és a kiálló részek szélén gyakran látszik a hiba, mert az elmosás a körvonal mentén dönt.
- A távolság. A legtöbb készüléknél van egy működési tartomány, és azon kívül nem indul el, vagy rosszabb eredményt ad.
- Az erősség. Sok telefonon utólag is állítható, és jellemzően a visszafogott elmosás természetesebb.
Ha a háttér eleve üres vagy távoli, a portré mód nem ad hozzá semmit, és a hibáit megkapod mellé.
Ellenőrzőlista egy portré elkészítése előtt
- [ ] Oldalról éri fény az arcot, és nem tűző napon állunk?
- [ ] A háttér üres vagy távoli, és nincs mögötte zavaró tárgy?
- [ ] Szemmagasságból fotózok, nem fentről?
- [ ] Rákoppintottam az arcra, hogy arra mérjen?
- [ ] Elmondtam, mi lesz, és adtam egy tennivalót?
Gyakori kérdések
Két technikai ok áll a legtöbb ilyen eset mögött. Az egyik a magasság: a fentről, karnyújtásból készült kép aránytalanná teszi az arcot. A másik a távolság: a nagyon közeli, széles látószögű felvétel megnagyítja az arc közelebbi részeit. Szemmagasság és másfél-két méter távolság a legtöbb arcnál természetesebb eredményt ad, és ehhez nem kell semmilyen beállítás.
Nem általánosan jobb, hanem egy eszköz egy helyzetre: akkor hasznos, ha a háttér zavaró és nem cserélhető. Ahol a háttér eleve üres vagy messze van, ott a sima kép tisztább, és nincsenek a körvonal mentén elmosási hibák. Érdemes mindkettőt elkészíteni ugyanarról a helyzetről, és utólag összehasonlítani.
Guggolj le a szemmagasságába, és ne kérd, hogy mosolyogjon, hanem adj neki valamit, amivel foglalkozhat. A játék közben készült kép szinte mindig jobb, mint a beállított. Számolj azzal, hogy sok képből lesz egy jó, mert a mozgás miatt több lesz az elmosódott. A megosztás előtt pedig a szülő hozzájárulása kell, és ez akkor is igaz, ha a kép kedves.